„Márton Árpád a fehéren izzás szenvedélyével alakítja ki a maga belső tájait, s festészetében fokonként minősülnek át az expresszionizmus és a kritikai realizmus eszközei egy olyan mitologikus ábrázolásmóddá, amelyben a paraszti szenvedés, megalázottság, kiszolgáltatottság és kihasználtság élményei formajel érvényű figurák hősiességében, bukásában, tehetetlenségében stb. magasodnak a köznapi lét sivársága és jelentéktelensége fölé. Ebben a művészi felfogásban már felismerhetetlenné dolgozódnak el az egyes stíluselemek, hiszen egyaránt beszélteti a dolgokat az expresszionizmus , a kubizmus, a szürrealizmus, a mágikus realizmus nyelvén; a felelősségnek ezen a fokán a forma mindig öntörvényű, mint az absztrakt művészetben, és egyetemes igazság hordozója, mint a nagyrealistáknál.”

Banner Zoltán

„Gyermekkorom egyszerű munkás-hétköznapjai megtöltötték a tarisznyámat. Az élet ezernyi, apró szilánkjai észrevétlenül elraktározódtak, mélyen és igazán.
Miért ilyen élesek ezek az emlékek?
Azért, mert munkával-munkában éltünk, nőttünk és észrevétlenül részeseivé váltunk a hétköznapok gondjainak. Ugyanúgy elfáradtam szüleim mellett, mint ők, a rám kirótt munkát is olyan komolyan és felelősségteljesen kellett végeznem. Persze, játékra is jutott idő, de a lényeg: korán, munkában értünk tudatos emberekké. Minden kis mozdulatnak megvolt a jelentése.
Szeretni kellett a munkát, tisztelni a pihenést, becsülni az ételt.
Az evés, a pihenés mind-mind örömet, elégtételt jelentett a jól végzett munka után.
…Durva, érdes kezeidet, amikor belemártottad a hideg vízbe, és arcodhoz emelted, érezted, hogy az egész napi sós verítéket lemossa arcodról, nyakadról, válladról, napbarnította karjaidról…újjászülettél!
Új erőt adott a tisztálkodás, hogy utána asztalhoz ülj, és a kemencében sült gabonakenyérből egy sarkolatot szelj, a háziszalonnából egy szeletet vágj, a finom piroshagymát felaprítsd a lapítón, hogy aztán elfogyaszd, a lehető legtökéletesebb étvággyal vacsorád. Nyomatékul pedig egy jó csésze savanyútej…
Számomra ez volt a világ legszentebb eledele és itala, a tisztaság és a béke, a munka hétköznapjaiban.
Beleszülettem, benne éltem, s ha sorsom egy adott pillanatban más fordulatot is vett, erről vallok, és ezt vallom ma is munkámban.”

Márton Árpád

1954-1958 Marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Középiskola
1958-1964 kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szaka

1990 budapesti Szülőföldem Erdély pályázat I. díja
1993 Makói Művésztelep II. díja
1993 a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékkiállítás III. díja
1999 Szárhegyi Alkotótáborért emlékérem (Gyergyószárhegy)
2000 Pro Urbe díj (Csíkszereda)
2000 Boromisza Tibor emlékérem (Debrecen)
2000 Kriterion Koszorú (Csíkszereda)
2001 Tőkés Sándor Díj (Nemzetközi Nagykun Művésztelep)
2003 Cívis Nemzetközi Művésztelep nívódíja (Hajdúszoboszló)
2003 Hargita Megyéért Díj (Csíkszereda)

1963 Kolozsvár
1964 Csíkszereda
1972 Csíkszereda, Kézdivásárhely, Gyergyóalfalu
1973 Székelyudvarhely, Székelykeresztúr
1977 Marosvásárhely
1980 Kolozsvár, Csíkszereda, Gyergyóalfalu
1981 Csíkszereda, Gyergyószentmiklós
1982 Csíkszereda
1983 Kolozsvár, Kézdivásárhely
1984 Székelyudvarhely
1985 Csíkszereda
1987 Csíkszereda, Gyergyócsomafalva, Kászonaltíz
1990 Csíkszereda (gyűjteményes kiállítás)
1991 Gyergyószentmiklós (Gaál Andrással közösen), Debrecen (Gaál Andrással közösen), Gödöllő
1992 Csíkszereda
1993 Székelyudvarhely
1994 Csíkszereda, Marosvásárhely, Keszthely
1997 Debrecen (Gaál Andrással)
2000 Csíkszereda
2001 Gyergyószentmiklós

1964 Marosvásárhely (tartományi tárlat)
1965 Marosvásárhely (tartományi tárlat)
1966 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Marosvásárhely (tartományi tárlat)
1967 Marosvásárhely (tartományi tárlat), Galac
1968 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Marosvásárhely (tartományi tárlat)
1969 Csíkszereda (megyei tárlat)
1970 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Csíkszereda (megyei tárlat)
1971 Csíkszereda (megyei tárlat)
1972 Csíkszereda (megyei tárlat)
1973 Csíkszereda (megyei tárlat)
1974 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Csíkszereda (megyei tárlat), New York
1975 Csíkszereda (megyei tárlat)
1976 Csíkszereda (megyei tárlat), Barcelona (Juan Miro Rajzbiennálé)
1977 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Csíkszereda (megyei tárlat), Krakkó, Paczkow (Paczkowi Művésztelep Kiállítása), Opole
1978 Bukarest (Országos Festészeti Tárlat), Csíkszereda (megyei tárlat)
1979 Csíkszereda (megyei tárlat)
1980 Csíkszereda (megyei tárlat), Nürnberg
1981 Csíkszereda (megyei tárlat)
1982 Csíkszereda (megyei tárlat)
1983 Csíkszereda (megyei tárlat), Budapest
1984 Csíkszereda (megyei tárlat), Budapest
1985 Csíkszereda (megyei tárlat), Budapest
1986 Csíkszereda (megyei tárlat)
1987 Csíkszereda (megyei tárlat)
1988 Csíkszereda (megyei tárlat), Washington
1989 Csíkszereda (megyei tárlat)
1990 Csíkszereda (megyei tárlat), Budapest (Erdélyi Képzőművészek Kiállítása), Budapest (Erdély Művészetéért)
1991 Csíkszereda (megyei tárlat), New York, Keszthely, Debrecen, Hortobágy (Hortobágyi Művésztelep)
1992 Csíkszereda (megyei tárlat), Nyíregyháza, Kovászna (CSOMA 1992, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére), Munkács (Munkácsi Művésztelep Kiállítása), Ungvár, Hortobágy (Hortobágyi Művésztelep Kiállítása)
1993 Csíkszereda (megyei tárlat), Makó, Kaposvár, Kovászna (CSOMA 1993, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére - Sorsközösségben), Rezi, Hortobágy (Hortobágyi Művésztelep Kiállítása), Essen, Gyula (Csíkszeredai Képzőművészek Kiállítása)
1994 Csíkszereda (megyei tárlat), Kaposvár, Hortobágy (Hortobágyi Művésztelep Kiállítása), Székesfehérvár (Székelyföldi Képzőművészek Tárlata)
1995 Csíkszereda (megyei tárlat)
1996 Csíkszereda (megyei tárlat), Csíkszereda (Márton Árpád Emlékkiállítás
1997 Csíkszereda (Korpusz), Csíkszereda (Tranzit)

1967 Cantata Profana – kerámiamozaik – a csíkszeredai Művelődési Házban (közös munka Gaál Andrással és Pálffy Árpáddal)
1967 a csíkszeredai Művelődési Ház samott-tégla díszítése (közös munka Aurel Nedellel)
1974 színes mozaik a gyergyószentmiklósi Szakszervezeti Művelődési Ház homlokzatán (Gaál Andrással)
2003 Csíkszereda, Millenneumi templom alkápolna falfestményei

Művei megtalálhatók számos erdélyi múzeumban és számos külföldi köz- és magángyűjteményben.

1968-tól a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége tagja
1968-1989 a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei fiókjának alelnöke
1989-1999 a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei fiókjának elnöke
1993-tól a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága és vezetőtestületének tagja

Egyéb tevékenység

1964-2001 rajztanár Csíkszeredán
1974-ben alakult gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep egyik alapító tagja

A kezek éjszakája – Márton Árpádnak
                  Ferenczes István
 aj ki vérig meztelen
porlik jakut telekben
mindig élőbb hét seben
poklokon túl végeken
ujjain száz rettenet
ravataloz színeket
pirosat nyel füst az ég
feketébe fut a kék
moszatbarnát ölt a zöld
húslilát a sárga költ
s vérrel kevert temperát
késre tűzött rezedát
követel mert fáj de fáj
az arcunk mögötti táj
szétfut mint az akvarell
mint tűz lángja lobban el
parasztbánat az álom
kútba kiáltott átok…
te hóból épült Isten
te mentsd meg színeinket

„Az a talaj, ahonnan Márton Árpád festészetének a modern szenvedélyessége fakad, már adott néhány nagy festőt művészetünknek. Üzenetük azonban nem tudott kitörni ennek a földrajzi térségnek a szférájából; talán ezzel a sorssal perlekedik a festő, amikor Ikarusz felségjelével látja el a Hargita-táji művészetet?”

Banner Zoltán

„Vallomás? Önvallomás alkotásokról, környezetről, a közösségről, amelyből vétettem? Ami meghatározta utamat, célomat és mondanivalómat?...
Ott születtem, ahol az ég félgömb alakban borul a hegyekre. A hőmérő higanyszála itt süllyed mínusz alá legtöbbször. Gyergyóalfalu zord éghajlata határozza meg az emberek lelkületét és munkához való viszonyát.
Munkáim alaphangvételét itt kell keresni. Amit eddig sikerült megfogalmaznom, annak minden kis részlete – szálanként – ide kötődik. Keresgéléseim kimeríthetetlen és örökké visszatérő motívuma: az ember és a kenyér.”

Márton Árpád