Barabás Éva |
„Ha egy világot átfogó, komplex színjáték, vagy még inkább szimultán színjátékok epizódjainak fogjuk fel Barabás Éva festményeit, nyomban magától értelmet nyer és átlátható egészbe rendeződik piktúrájának minden sajátossága. A mítosz- és meseelemek, az álom- vagy látomásszerűség, a jelmezek és „színpadképek”, és nem utolsósorban a szereplők arcát rejtő maszkok.”
„Nyersanyagom az álom. Ám ez az álom társadalmi valóságot tükröz.” |
- marosvásárhelyi Művészeti Középiskola |
- 1977 Csíkszereda |
- Romániában: Kolozsvár, Marosvásárhely, Bukarest, Szatmárnémeti, Segesvár, Kovászna, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Nagyvárad, Erdőcsinád, Csíkszereda, Székelyudvarhely |
- marosvásárhelyi Képzőművészeti Múzeum |
- Romániai Képzőművészek Szövetsége |
Idegenek Barabás Éva képei közt
Úgy állnak, lépnek, imbolyognak, oly félszegen s idegenül, mint kikben szív helyett belül elvásott óramű dobog csak,
arcuk magába zárt, időtlen, rejtelmes rajtuk a lepel, csupa titok az ég, a hely; valaha mitikus időkben
egy szörnyű világpusztulásból vetődtek tán e furcsa tájra, s azóta mint fekete láztól
kínzott, beteg kísértetek keresik búsan, félve, fájva, a mítosszá lett életet.
(Jánosházy György: Barabás Éva, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2001) |