Négyéves korában költöztek szüleivel Nagybányára. A festővárosban kezdte el tanulmányait, majd a középiskolát Marosvásárhelyen folytatta. A kolozsvári képzőművészeti művészeti akadémia elvégzése után, 1963-1990 között Nagybányán élt és alkotott. 1990-ben Magyarországra költözött, Mezőkövesd és Miskolc után jelenleg Egerben él. Festmények mellett grafikákat, freskókat, szőnyegeket és más textil munkákat, fémdomborításokat, kerámiákat, belső dekorációs munkákat, szobrokat, faintarziákat és fafaragásokat készít.

"A nagybányai festészet tárgyi és színvilága tagadhatatlanul jelen van képein. Kétségtelen, hogy e magyar képzőművészeti iskola hagyományai nyelvén tanulta meg a magáét, a nagybányai dialektus érződik rajta, de az önálló művész szabadságával nyúl minden témához, amikor fest, stílusa és tárgyai gazdagsága eredetiségének bizonysága"

Ilia Mihály

- marosvásárhelyi Művészeti Középiskola
- 1963 kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola

- 1966-ban Bukarest, országos I. díj: Máramarosi lakodalom, faintarzia
- számos I., II. és III. díj különböző kiállításokon

 - 1963-1990 között minden évben volt egyéni kiállítása Nagybányán
- 1965-ben Bukarestben, Jack Brutaru művészettörténész nyitotta meg
- 1965-ben Zilahon, Erdélyi Városi Múzeumban
- 1967-ben Kolozsvárott, Képzőművészeti Alap épületében, fémdomborítások
- 1967-ben Szatmárnémetiben a Városi Galériában, Gyöngyössy Gábor író nyitotta meg
- 1967-ben Máramaros. Számos belső dekorációk, balladai témák feldolgozása, ábrázolása.
- 1967-ben Nagybánya, egyidőben volt két kiállítása a városi Múzeumban és a Galéria épületében, Vida Géza és Banner Zoltán nyitották meg
- 1972-ben Budapesten, az Iparművészeti Múzeum fennállásának 100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás, Borsos Miklós nyitotta meg
- 1980-ban Brassóban fémdomborítások, kompozíciók, rozetták
- 1993-ben Mezőkövesden a Művelődési Házban fémek, szőnyegek festmények kiállítása, Papp Péter nyitotta meg
- 1994-ben Sátoraljaújhelyen, válogatás az 1963-90-es évek nagybányai anyagából, tájképek és kompozíciók, Banner Zoltán nyitotta meg
- 1995-ben Mezőkövesden a Városi Galériában
- 1996-ban Debrecenben, az Egyetem aulájában a nagybányáról származó anyagból
- 1996-ban a budapesti Haas Galériában
- 1997-ben Mezőkövesden a Városi Galériában, Halmai Gyula polgármester és Gyöngyössy Gábor író nyitották meg
- 1998-ban Mezőkövesden a Városi Galériában
- 1999-ben a miskolci Rákóczi Házban, Beke György író nyitotta meg
- 2000-ben a sárospataki Városi Galériában
- 2001-ben Hódmezővásárhelyen, Galéria 2000, megnyitotta Banner Zoltán
- 2001-2006 között Sopronban négy alkalommal állította ki festményeit
- 2004-ben Győrött a Napóleon-házban
- 2008-ban a felsőzsolcai Bárczay kastélyban, megnyitotta Feledy Balázs
- 2008-ban Budapesten, a Bank Center Galériában
- 2008-ban Debrecenben, Medgyessy Múzeum, megnyitotta Menyhárt László művészeti író
- a fentieken kívül még számos alkalommal állított ki hazai és külföldi magán galériákban

Már középiskolás korában részt vett tárlatokon, majd akadémista és fiatal művészként az a megtiszteltetés érte, hogy együtt szerepelhetett tanáraival (Krizsánné Csíkos Antónia, Veith László, Agricola Lídia, Vida Gáza, Kádár Géza, Nagy Oszkár) közös kiállításokon. Képei szerepeltek Chivu Vasile festő és grafikus, Apostol Nicole festő, Erdős I. Pál grafikusművész, Kiss Károly, Thormáné Kiss Margit, nem utolsó sorban Ziffer Sándor és a kor neves művészeinek munkájával együtt kiállításokon.
- 1963-1990 között részt vett minden biennálén, megyei kiállításon
- 1963-1990 között készült fémdomborítások és szőnyegek elkerültek több külföldi kiállításra is (Brüsszel, USA, Kanada, Svédország, Csehszlovákia, stb.)
- 1994-ben Miskolc, csoportos kiállítás (Gyöngyössy Gábor és Feledy Gyula grafikus művész nyitotta meg)
- 1994-ben BAZ-megyei csoportos kiállítás, Sátoraljaújhely (megnyitotta: Kishonthy Zsolt és Jurecskó László)
- 1995-ben Miskolc, közös kiállítás miskolci művészekkel
- 1997-ben SYNERGON galériában
- 2005-ben Stockholm

- 1997-ben elkészítette Mezőkövesd Város címerét (fémdomborítás)

Egyéb munkák

 Kozma István nevéhez fűződik a máramarosi népi szakszövetkezet létrehozása 1968-ban, melyben kb. 400 szövetkezeti tag - többségében külföldi megrendelésre - különböző fa, fém és textil munkákat készített. A tervrajzokat és a prototípusokat Kozma István készítette, továbbá ő ellenőrizte a termelést is. Ez a munka nagy szerepet játszott etnográfiai ismereteinek gyarapításában.

„Kozma képeire jellemző színharmóniájának, erőteljes színskálájának egyéni megfogalmazása, mely nagyon is egyedi karaktert sugároz a néző felé. Vásznai tiszta szerkezetűek. A reneszánsz óta követett perspektivikus látásmód jellemző rá, a képsíkok egymás alá, fölé helyezése által tud játszani nem csak a térrel, de az idővel is. Kozma képei a szó legjobb értelmében mívesek, dekoratívak. Kozma természetelvű művész, nagy hagyományokat tisztelő, ám minden béklyóból mindig is kilépve teremti meg villódzóan eleven, látomásos képeinek világát.”

Feledy Balázs